Virágzó festészet

Virágokat festeni jó. Ilyen egyszerű lenne?
Szeretjük a színüket, a légiességüket, finomságukat, nem utolsó sorban az illatukat. A virág, legyen az bármilyen fajta, valamiféle tündérséget, bájt juttat az eszünkbe.
Emiatt nem is csoda, hogy szépség és az ártatlanság egyik legkorábbi szimbólumáról beszélünk, ami mindmáig az is maradt. Nem csupán a nőiességet jelképezi, hanem szexualitást, érzékenységet.
Aki a virágokat szereti, rossz ember nem lehet – tartja a mondás. Lehet benne valami.
A virágoknak óriási szerepe volt és van a mitológiánkban, meséinkben. Hogy csak egy-két példát említsek- Mindent látó királylány, ahol a szegény parasztlegény rózsává változik, hogy elbújjon a királykisasszony elől, a kisherceg híressé vált, kissé túlérzékeny, de bölcs rózsája, vagy Andersen Hókirálynőjében az emlékeket őrző, beszélő virágok (megjegyzem, személyes kedvencem), és folytathatnám a megannyi népmesével is. Biztosan nektek is eszetekbe jutott egynéhány – örömmel vesszük, ha megosztjátok velünk hozzászólás formájában.
Nem is gyakran hallani gonosz, rosszindulatú virágokról a mesékben sem, hisz az épp olyan abszurd lenne, mintha a királylány mentené meg a parasztlegényt, vagy ha a hercegnő a sárkányba szeretne bele. Persze vannak ilyen verziók is, de azok nem éppen a gyerekmese kategóriába tartoznak.

A virágok és úgy általában a szép szeretete belénk ivódott gyermekkorunk évei alatt, szinte az anyatejjel szívtuk magunkba.
Nem hiába, hogy sokan élnek-halnak, hogy az otthonukban is sok növény legyen. Miért ne lehetne a falat is velük ékesíteni?
Mindannyian a természet közelében érezzük igazán otthon magunkat, és a legtöbbünkben ég a vágy, hogy ezt meg is örökítsük. Így voltak ezzel a nagy festők is, és néhányuk kifejezetten szerelmese volt a témának.
Vegyük pár igen jó példát:
Ott van elsőként Vincent Van Gogh, aki két sorozatot is festett Napraforgóiból. Megjegyzem, ő is, mint bárki, aki egy kicsit is ismeri az emberi természetet, előre sejtette, hogy ezek a festmények sikeresek lesznek.
 
Szintén tőle íriszeket is láthatunk.
Kortárs festők közül érdekes lehet megtekinteni Georgia O’Keeffe pipacsait, amik hatalmas szirmaikkal és bibéikkel nem titkoltan a szexualitást és a női nemiszervet is szimbolizálják.
A festett virágok királya azonban egyértelműen Claude Monet, aki több mint kétszáz képet és tanulmányt készített tavirózsáiról, amik a saját kertjében pihentek. Azok egy részét Párizsban, az Orangerie múzeumban volt szerencsém látni. A fotók csupán töredékei a valóságnak.
Monet foltszerű virágai többet árulnak el azokról, mint egy fénykép.
Nemsokára arról is lesz szó, hogyan is lehet könnyen és egyszerűen Monet-féle virágot festeni. Videó és egy kis magyarázat a következő cikkben vár titeket.
Addig is, ha titeket is elkapott a virágláz, gyertek el a FessNekibe és fessétek meg velünk a fent említett képek egyikét!

 


RELATED POST

  1. […] legutóbb a virágokról szó esett, (Virágzó festészet cikk), ígéretet tettem, hogy megmutatom nektek a Monet-féle tavirózsák festésének rejtelmeit, és […]

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

INSTAGRAM
Megosztom
Please Add Widget from here