Álomfestők I.

Szükségünk van a misztikumra. A rejtély mindig is vonzotta az embert, és a kíváncsiság hajtotta előrébb. Így eshetett például, hogy a szürrealizmus, mint stílus, ekkora teret hódított.
A festők az évszázadok alatt tömegekben “gyártották” a szebbnél-szebb, mind más és más stílusban festett portrékat, tájképeket, ám a szürrealizmus, mint a megfoghatatlan rejtélyesség, valami más. És most nem a szürrealizmus konkretizált irányzatára gondolok (1924-45), hanem magára a témára. A valóságon túli, megfogható feletti témára, ami már jóval az irányzat megszületése előtt létezett. Mindig voltak, akik az élet mozzanatai helyett inkább a látomásaikat vagy álmaikat rögzítették vászonra.
Íme a leghíresebb álomfestők.
Salvador Dalí
Természetesen, mint a szürrealizmus leghíresebb alakja, ő áll az első helyünkön. Dalí valóban a legkülönösebb vízióit, álmait örökítette meg képein, legalább 1500 alkotással büszkélkedhet. Visszatérő motívumai az elfolyó órák, hangyák. Két szürrealista filmet is készített, Az andalúziai kutyát és az Aranykort. Feleségével, Gala-val való szenvedélyes szerelméről a múzsákról szóló cikkben már tettem említést, de tény, hogy a nő egyszerre társ, anya és menedzser volt számára. Máig hihetetlenül erősen él az emberekben őrült tekintetével, hegyes bajszával. Beképzeltsége, önbizalma olyan erős volt, hogy saját bevallása szerint minden reggel boldogan ébredt a gondolattal, miszerint ő Salvador Dalí, aki maga a szürrealizmus.
“Ha zsenit játszol, azzá leszel.”
Íme Dalí és Walt Disney közös produkciója, ami sok közös munkát követve 2003-ban végül Walt Disney unokaöccse, Roy E. Disney készített el.

Alkotásai:
             
Hieronymus Bosch
Kezdhetünk borzongani az egyik legismertebb németalföldi festő munkái láttán. Bibliai témájú látomásait, tájképeit hátborzongató, hibrid szörny-lényekkel tűzdelte tele, szimbolizálva a gonoszt és az emberiség gyengeségeit. Mindössze 25 festmény és rajz maradt utána, az egyik legnagyobb rejtélynek számít a művészettörténészek körében.
Bár ötszáz éve hunyt el, ma is sok zenészt, művészt inspirál. Például Raf Simons (Dior tervezője) egy egész kollekciót készített a műveiből. Leghíresebb műve a Gyönyörök kertje, ám nem maradhat el hármas oltárképe sem, amely hihetetlenül részletgazdagon mutatja be az ember életútját, majd a menny szépségein át a pokol szenvedéseit.
Szülővárosában évente megrendezik a Bosch-parádét (video lent), és festményei immár virtuálisan is látogathatók, alapvetően VR-szemüveghez gyártva.
Jelentem, nekem megvan, fantasztikus, de este, magányosan nem ajánlott nézegetni. 🙂

Bosch parádé

Alkotásai:
Zdzislaw Beksinski
Ha már lúd… a borzongást folytathatjuk a kortárs, Beksinski képeit látva. Beksinski sosem tanult semmiféle művészetet, festményei részletesen kidolgozott, kemény horrornak számítanak még manapság is (ami nagy szó). A képek főleg apokaliptikus vízióknak lettek kikiáltva, a festő minden részletet . Bár ezt a jövőt nem érhette meg, élete utolsó évei épp elég borzalmat tartogattak számára. Felesége halála után, fia, 41 éves korában öngyilkos lett, rá 5 évre pedig őt magát, egyik tanítványa 17 késszúrással gyilkolta meg.
” Csak miután felébredek és kielemzem a részleteket, döbbenek rá, hogy álmomban csaknem minden szokatlan, bizarr, és elborzasztana, ha ébren élném át.”
Alkotásai:

  

Az álomfestők cikk folytatásában még négy remek képzelettel megáldott festőről tudhattok meg érdekességeket.
Lépj álomvilágba a FessNekivel!

RELATED POST

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

INSTAGRAM
Megosztom
Please Add Widget from here