READING

Legyen valósághű?- Anyagok és festési módszereik...

Legyen valósághű?- Anyagok és festési módszereik

Valahogy a festészetben nem egyértelmű, milyennek is kellene lennie egy jó képnek.
Tűnjön valósághűnek vagy inkább teljesen vonatkoztassunk el?
Nincs jó válasz. Mindkét verzió tökéletesen megfelel, ámde némi alaptudás mindkettőhöz szükségeltetik, sőt, a leginkább elrugaszkodott festményeken is találunk valósághoz hű területeket.

Vegyük példának a fenti képeket. A bal oldali csendélet szinte teljesen reális, csupán az ecsetvonások különböztetik meg egy fotótól. A jobb oldali (Van Gogh szobája) viszont meseszerű, de mégis, ha jobban megfigyeljük, nagyon is sok benne a valósághoz közelálló részlet, a perspektíva, csupán a színek használata és az ecset sajátosan Van Gogh-os alkalmazása teszi ennyire festménnyé a képet.
Tehát megállapíthatjuk, hogy– hacsak aki nem teljesen absztrakt vonalon munkálkodik-, mindenben jó képben van egy csepp a valóságból.
Na de ilyenkor jön a bonyolult rész. Hogyan lehet nem profi festőként ilyen hatást elérni?
Kiválasztottam elsőként három “alapdarabot”, ami a legtöbb tájképen szerepel és szükség lehet megfelelően elsajátítani.
I. Felhők
A felhők festéséhez érdemes gömbölyded vagy lekerekített ecsetet használni, mivel a kiválasztottunk maga is gömbölyded. Sok kis sűrűn lerakott foltból alakul ki egy tökéletes kis bárányfelhő. A vonások persze ellaposodhatnak, ha a felhőnk is laposabb.  Szuper és egyszerű technika, ha a felhőket a háttérrel együtt, szivaccsal alakítod ki.
Tipp: Ha ecsetet használsz, jobb, ha alig teszel festéket arra, így, még ha jobban lenyomod is, párás, nem teljesen tömött foltokat kapsz majd, ami sokkal inkább felhőszerű.

II. Fák
A törzsekkel kezdeném. Ehhez szögletes ecsetet ajánlok, aminek az éle is szép vékony, ezzel alakíthatunk ki kéregszerű hatást. Adjunk egy alapszínt, majd annak sötétebb-világosabb variánsaival az ecset élével csíkozhatjuk a felszínét. A csíkok a természetességet követve kissé szintén kesze-kuszák. Vigyázz! A fatörzs egyik oldala mindig kissé világosabb legyen, ahonnan a fény éri. Az ágakhoz mindig vékony ecsetet használj, és felvizezett, szinte folyékony festéket. A törzsből érdemes indítani az ágak vonalát, hogy a hegyük legyen a legvékonyabb. Szép és természetes látványt ad, ha néha egy kis kihagyással megtöröd a hosszanti vonásokat.

III. Sziklák
Szintén szögletes ecset a legjobb hozzá, lehetőleg többféle, és úgyszint szükséges az él használata. Itt is fontos egy jó sötét alapszín kiválasztása, arra kerülnek egyre világosabb négyzetek, félnégyzetek, élek. Mozgasd a csuklód, hogy a szögletek mindig másféleképp érjék a sziklát!

Látható, hogy valójában minden felület festési módja olyan, mint maga a felület. Bolyhos felhők puha kis foltokból épülnek fel, míg a szögletes, töredezett szikla szögletes ecsetvonásokkal, kesze-kusza foltokból. A fentieknél mind az a legszebb, ha sok festéket használtok, a darabosság még plasztikusabbá teheti a felületeket.
Legszebb tájképeinken lehetőségetek van gyakorolni a FessNekiben is! Graham Gercken festményein mindhárom alapdarab festését kipróbálhatjátok, a Csörgedező patak és a Virágzó tavasz a legmegfelelőbb választás. 🙂

RELATED POST

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

INSTAGRAM
Megosztom
Please Add Widget from here