READING

Mitológiák viharában I.

Mitológiák viharában I.

Felnőtt tartalom

Odavagyok a mesékért. Amióta az eszemet tudom, kerestem a legkülönlegesebb történeteket, amik végül megihlettek, és amikből később saját mesék, vagy alkotások születtek. A görög mondák egyikei a legegyedibb meséknek, sosem tudhatjuk, mekkora az igazságtartalmuk, talàn megtörténtek ilyen-olyan formában, talán nem. A legtöbb persze Zeuszhoz kötődik. Az ő kalandjai, kétes leszármazottai vannak a központban, ki másé, hiszen az Istenek főatyja nem volt túl szerény természet. És rajta kívül is maradt bizony jópár szereplő és történet, amely szappanoperába illő.

Egyszóval, 18 karikás az ügy, de azért csak ne hunyjunk szemet! A legismertebb mitológiák új köntösbe bújnak a legjobb festők ecsete által:

A szerelem születése

Kezdjük a legismertebb mitológiai festménnyel, a híres Vénusz születésével. Botticelli maradandót alkotott, amikor a görög szépségideálhoz hűen megalkotta a szerelem istennőjét, Aphroditét, kikelve a habokból. A legenda szerint Kronosz kasztrálta Uránosz istenséget, mire a tenger habzani kezdett, és kikelt belőle kagylóhéjon a legszebb Istennő, Aphrodité. Lába nyomán növények nyíltak a parton, mint a lótusz, menta, vagy gránátalma, melyeket azóta is afrodiziákumként tartanak számon.

Ha már szerelem
Vénusznak sok szerelme volt, ám Adoniszhoz egy sem volt hasonló. A teljességgel halandó, ám csodaszép fiúba könnyen beleszeretett, még a szerelem istennője is. Árész, aki  szintén Vénusz szerelmese volt, dühében kioltotta az életét, ám az istennő még az alvilágba is utánament, hogy megmentse. Ám ott már Perszephoné, az Alvilág úrnője szintén beleszeretett. A vitát végül Zeusz zárta le: Adonisz túlvilági éveinek egyharmadát Perszephonéval, másik harmadát Vénusszal kell töltenie örökkön. Kellemes, nemde?
Rubens festményén Vénusz odaadása tisztán látható.
Tükröm, tükröm
Nárcisszosz szép ifjú volt, akárcsak Adonisz, akiért rajongtak a fennsőbb lények, jelenleg a nimfák. Ám ő érdektelen volt a legszebb lányokkal szemben is, amivel is természetesen bajba keverte saját magát. Az egyik nimfa magával a bosszú istennőjével szövetkezett, hogy Nárcisz átélhesse ugyanazt a kínt, amelyet ő is. A fiú a saját tükörképébe szeretett bele, ám soha nem volt képes megérinteni azt. Kínjában sárga virággá változott, mely ma is a nevét őrzi. Kitaláltátok, melyik az?
A számos alkotás mellett Caravaggio és Waterhause festménye is szintén Nárcisszosz kínjait őrzik.
Ezerarcú Zeusz
Zeusz bizony nagy kujon volt, Héra, az Istenek főanyja nem is hiába féltékenykedett. A hatalmas Istenségnek kedvenc szórakozása volt az általa kiszemelt halandó nőket csellel vagy anélkül ágyba kényszeríteni. Kétségtelenül volt elég eszköze, hogy végrehajtsa szándékát, neki köszönhetjük a legtöbb félistent, köztük Herkulest is. Alább láthatjuk őt ködként Coreggio, és hattyú képében Rubens festményén csábítani.

A bölcs
Zeusz egyetlen olyan lánya ő, akit valóban szeretett, és aki szó szerint az Isten fejéből pattant ki. Miután Zeusz meghallotta  a jóslatot, miszerint lánya okosabb lesz őnála is, lenyelte terhes asszonyát, Métiszt, hogy a gyermek születését megakadályozza. Nem jött be. Pallasz Athéné valóban bölcsebb lett minnyájuknál. Klimt munkája az erős és bölcs nőt jeleníti meg.
Isteneknek se szeri, se száma, mégis, történeteik fennmaradnak és inspirálják évszázadok alkotásait, szokásait, még saját népmeséinket is. Keresd az összefüggéseket, és ugorj bele bátran a mitológiák szövevényes viharába! Nem fogsz csalódni. 🙂 Folytatás következik… 
 

RELATED POST

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

INSTAGRAM
Megosztom
Please Add Widget from here