READING

Amikor a tükör én vagyok

Amikor a tükör én vagyok

A lírikus epilógja
A cím önmagában rejti a választ a nagy kérdésre, miszerint: miért is készítettek a nagy festők ennyi önarcképet oly sok évszázad alatt? Mi a célja, azontúl, hogy a jövő számára hasznos és izgalmas látni az arcot, aki a világszerte híres festményeket készítette? Bárhogy próbálkozunk, képtelenek vagyunk saját magunkból kilépni, és olyat alkotni, létrehozni, ami rajtunk kívülálló dolog. Bárhogy igyekszel, beleviszed önmagadat az ecsetvonással, színkezeléssel, sőt, sokszor megesik, hogy még a művész saját arcvonásai is felbukkannak egy-egy portréalany arcán. Saját magunk végzetei vagyunk, és a magunkhoz hasonlatos dolgokhoz vonzódunk. Így egy önarckép valójában többet mond bármely tájképnél.
Nézzünk hát bele 5, már jól ismert név és festmény birtokosainak tekintetébe is úgy, hogy mélyebbre tudjunk ásni. Mi az első gondolatod, érzésed egy-egy alkotásról, melyet a művész saját magáról festett, úgy, hogy nem is gondolsz az élettörténetére? Fejtsük meg őket együtt! 🙂
Frida Kahlo olyasfajta nőnek tűnik, akivel nem szívesen húznánk újat. Talán mindenkinek volt ilyen tanárnője- a tekintetével elhallgattat.
Van Gogh mindenki zárkózott, “sosem tudhatjuk, mire gondol épp” ismerőse. Jeges és kiismerhetetlen.
Picasso olyan embernek tűnik, aki nem fél kedvezőtlenül mutatni magát. Erős, magabiztos jellemre utal.
Rembrandt kedves mivolta átüt a vásznon is. Csakis jóindulatú, szerény embert tudunk elképzelni, nemde?
Egon Schiele pedig a modern művészet szinte minden vonását magában rejti- merész, erőteljes, kissé túlontúl reális, akárcsak ő.
S ha már az alcím kissé árulkodó volt, íme Babits Mihály, Lírikus epilógja című verse, ami pontot rak minden i-re.
Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam.
S már azt hiszem: nics rajtam kívül semmi,
de hogyha van is, Isten tudja hogy van?
Van dióként dióban zárva lenni
s törésre várni beh megundorodtam.
Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,
csak nyílam szökhet rajta át: a vágy –
de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.
Én maradok: magam számára börtön,
mert én vagyok az alany és a tárgy,
jaj én vagyok az ómega s az alfa.
Próbáld ki magad, és fesd meg Frida Kahlo önarcképét a FessNekiben, és figyeld, hogyan jelennek meg saját arcod vonásai a műveden! Megéri a próbát! 🙂

RELATED POST

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

INSTAGRAM
Megosztom
Please Add Widget from here